Szent Kereszt felmagasztalása plébánia Vasvár

Vasvár, Bartók Béla u. 3.

 

Plébánia: 94/370-142

Plébános: Tengan Sebastian SVD – 30/221-6525

Káplán: Fernandes Loyd SVD – 30/995-5057

 

 

Július 30-án reggel elindultunk a 28. Mladifestre Medjugorjebe. Álmosan, de izgalmakkal telve vártuk az utazást. Az út hosszú volt, de jó hangulatban telt. Imádkoztunk, énekeltünk gitároztunk, készültünk a szentmisére amit Loyd atya mutatott be Makarskán, Horvátországban. Mise után volt lehetőségünk körbenézni ezen a gyönyörű szép helyen, de utána indulnunk kellett a végállomásunkra, Medjugorjebe Boszniába. Mikor megérkeztünk a szállásra nagy szeretettel fogadtak minket és elfoglaltuk a szobánkat, majd este elmentünk a templomhoz, ahol a programok zajlottak.

Voltunk a tihaljinai templomban, ahol megint szép gitáros szentmisén vettünk részt, lélegzetelállító volt a táj: a gyönyörű tenger és a hegyek, nem bírtuk levenni róla a szemünket. Majd végre eljött az este és elkezdődött az Ifjúsági Fesztivál megnyitója. Gyönyörű énekekkel, táncokkal indult a fesztivál, ahol közel 40 ezren voltunk. Minden ország bemutatkozott, örültem, mikor láttam  milyen sok magyar jött ünnepelni és egészen megható volt, amikor felcsendült néhány magyar ének és a szentmisén magyar könyörgést is lehetett hallani. A szentmise után elimádkoztuk az ott mindennapos rózsafüzért – ami 3x7 miatyánk üdvözlégy és dicsőség. Ezt az imát Mária mondta a látnokoknak, hozzátette, hogy ha csak ennyit imádkozna mindenki meg tudná meneti a világot, ezért minden nap imádkozzák Medjugorjeben ezt a rózsafüzért. Az esti szentségimádásoknál teljes béke szállt erre a szent helyre, csendben és néhány énekkel imádtuk Jézust, fesztiválhangulat ilyenkor nem volt, hanem teljes kegyelem vett minket körül.

A délelőtti tanúságtételek és katekézisek rendkívül tanulságosak voltak. Kedvencem az albán bíboros Ernest Simoni volt, aki 25 évig volt börtönben a kommunista rezsim alatt, ahol végig kitartott a hitében. A börtönben titokban misézett, gyóntatott ezért Ferenc pápa bíborosi címet ajándékozott neki, úgy hogy egyszerű pap volt, nem volt püspök, egyből bíboros lett. A bíboros szépen megfogalmazta milyen volt a hangulat, azt mondta: „Az angyalok leszálltak a Mennyből és itt ünnepelnek, énekelnek, táncolnak köztünk.” Alázatos és szerény ember, mindig Isten kis morzsájának nevezte magát. A szentségimádásról így beszélt: „A szentségimádáskor már a mennyország egyik sarkában érezhetjük magunkat.” Tanúságot tett még a Cenacoló csoport, akik függőségeket kezelnek, de Mária kegyelmével nemcsak az orvostudománnyal, hanem az ima erejével szabadítják meg az embereket a függőségeiktől. A Mary’s Meals – Mária konyhája – csoport tanúsága szívbemarkoló volt. Ők éhező gyerekeken segítenek, 15 euróból egy gyereknek megvan az egy éves élelme, ők is idehozták Mária elé a tervüket, mert az a tervük, hogy egy éhező gyerek se legyen a világon. Ezek a gyerekek napi 3 órát gyalogolnak az iskolába, 3 órát haza és ott vannak körülbelül 6 órát élelem nélkül. Szerencsére egyre többen segítik őket és Mária kegyelmével elérik a céljukat, hogy ne éhezzenek a gyerekek.

Megtekintettük Mostar várost is, érdekes volt, ahogy az iszlám és a kereszténység találkozik szinte elfelezve a várost. Az egyik legfőbb látnivaló minden kétséget kizárólag a város jelképe, a régi Stari Most-híd, amely a nevét is kölcsönözte a városnak.

Nagyon meleg volt 40–45 fok volt az átlag hőmérséklet, ami éjszakára „lehűlt” körülbelül 30 fokra. Szerencsére a programban szerepelt a kravicai vízesés, ahol lehetett fürdeni. Ott találkoztunk egy magyar csoporttal, akikkel összebarátkoztunk. Mindig kérdezték a szervezők: hogy bírjuk a meleget? Persze, viccesen mondták, akik meleg helyről jöttek: Afrikából, Haitiről, hogy ők egy kicsit fáznak, a svédek pedig, hogy ne panaszkodjunk, otthon nekik fi zetni kell a szaunáért, itt pedig ingyen van.



Egyik reggel, sőt inkább hajnalban, mert sötétben indultunk el, felmentünk a jelenések hegyére, ahol Mária mind a mai napig meg szokott jelenni a látnokoknak. Útközben rózsafüzért imádkoztunk. Nehéz talajon, sziklákon kellett menni, de volt a csoportunkban két fi atal, akik mezítláb mentek fel a hegy tetejére.

Esténként szentségimádás, kereszthódolat volt, lekapcsolták a fényeket és mindenki a saját gyertyájával világított, Krisztus Világossága beragyogta az egész helyet. Csütörtök este körmenetben hozták a Szűzanya szobrát a hívek közé. Többen elsírták magukat olyan megható volt látni ezt a körmenetet.

Péntek hajnalban keresztút volt a Križevacon a csoportból többen vállalkoztak, hogy felmennek és végigjárják Krisztus szenvedését. Este a Cenacolo csoport tartott nagyon vidám előadást. Másnap elérkezett az utolsó nap, a fesztivál zárása. Kicsit szomorúak voltunk, hogy véget ér, de a kiváló zenészek gondoskodtak a jó hangulatról táncokkal és énekekkel. Vasárnap korán reggel egy utolsó szentmise Medjugorjeben, majd indultunk haza. Útközben megálltunk Horvátországban, hogy fürödjünk egy kicsit a tengerben.

Mikor kérdezték: jövőre megyek-e, gondolkodás nélkül azt válaszoltam, hogy igen. Medjugorje egy csodálatos hely, ahol nagyon erősen lehet érezni Isten áldását és szeretetét. Átjárt minket az Úr ereje, sokan mondták az otthoniak közül, hogy érezték az imáinkat sok kegyelmet kaptak, mert imádkoztunk azokért, akik nem jöttek velünk. Itt el tud csendesedni az ember, nincsenek problémák, gondok, nehézségek csak te vagy és Isten. Hálás vagyok Szűz Máriának, hogy megjelent itt és eláraszt minket ajándékaival. Fogadjuk meg a tanácsát, ami a Mladifest mottója volt: Gazdagodjatok mind jobban a szeretetben.

(Haszán Attila)

(Vasvári Újság – 2017. szeptember 6.)

Mentés

Mentés

Keresés az oldalon

Ajánló

 

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Facebook

Linkajánló

Magyar Katolikus Egyház

Isteni Ige Társasága

Szent Imre Missziósház és Verbita Központ

 

Magyar Kurír

Nagy Gáspár Kulturális Központ

 

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés